Történelmi áttekintés
Spirituális Tradició
A történelem folyamán az Életenergiát, Életerőt különféle nevekkel illették (Prana, Mana, Chi, Ki, Nap Éter, Ódikus Érő, Elektromos- és Mágneses Fluidum, személyi magnetizmus, Orgon(e), Aura, Elan-Vital, Bioenergia, Bioplazma, Pszichikai Érő, Univerzális Életerő, Egyetemes Életenergia, Egyetemes Alkotó Energia, Kozmikus Erő, Fényenergia, Fehér Fény, Mentál Erő, Varázserő, Asztrál Fény, stb., stb.), de végeredményben ugyanarról az energiáról volt szó.
(Név-ismertető oldalunkon több mint 100 elnevezését gyűjtöttük össze az Életerőnek).
A keleti nyelvek különbözőképpen nevezik ezt az energiát, amely szüntelenül kering bennünk- és körülöttünk, és amely nemcsak testünket, de az egész világegyetemet -is- átjárja.
Pl. a kínaiak CHI/CHÍ/CSI-nek, a japánok KI/KÍ-nek, a hinduk PRANA/PRÁNÁ-nak, a polinézok pedig MANA-nak hívják ezt a mindent átható kozmikus energiát.
PRANA
Az ősi, 5000 évnél is régebbi indiai/hindu (szanszkrit!) spirituális hagyomány egy PRANA-nak nevezett egyetemes energiáról beszél, melyet minden élet alapvető alkotórészének és forrásának tekint.
A Prana (ejtsd: prána) szó fordítása: "abszolut energia".
A Prána az élet lélegzete, mely mindent átjár, minden formán és testen átáramlik és életet lehel beléjük.
(Lásd még a "Tatvasz elméletet" is).
A Pranayama és a Jóga (Yoga) a Prana / Prána ismeretéből fejlődött ki.
A jógik légzőgyakorlatok, meditáció és testi gyakorlatok segitségével gyakorolják ennek az energiának az áramoltatását, ill. a manipulációját, annak érdekében, hogy képesek legyenek fenntartani megváltozott tudatállapotukat és megőrizni ifjúságukat messze az átlagosnak tekinthető időn túl is.
A Prána egy összetett energiarendszer, ami nélkül a fizikai test nem létezhet.
A mindent átható Prána (életenergia, életerő) folytonos, állandó, meg nem szűnő mozgásban, rezgésben, áramlásban és vibrálásban van.
A Prána tehát maga az életerő, ami életben tart minket.
A Pránanadi (vagy Prana-Nadi) az életenergia-csatorna szanszkrit elnevezése, és egy öngyógyító módszer neve, amelyet egy német származású tudós 16 évi tibeti képzés után hozott el a nyugati világba és tett itt ismerté.
A módszer eredete időszámításunk előtt 5-6 ezer évre tehető, kb. ekkor jelent meg a természetes gyógyítás az emberek között, ekkor tanították meg az emberiséget a növények, kőzetek, vizek gyógyító hatásaira.
Ha testi, lelki és szellemi szinten kiegyensúlyozottan élünk, akkor a prána (az életenergia és az életerő) a nadikon keresztül akadálytalanul áramlik.
Ha azonban bármelyik szinten problémánk van, a nadik beszűkülnek vagy elzáródnak, és szervezetünkbe nem jut elég prána. Energetikai blokkok jönnek létre, amelyek a kiváltó ok tartós fennállása esetén idővel betegséghez vezetnek. Ezek a blokkok gátolják az energia szabad áramlását, így bizonyos szervekben energiahiány, míg máshol energiatöbblet alakul ki.
Mint minden energetikai kezelés, a pránagyógyítás vagy „pránanadi” is az egyensúly helyreállítására törekszik az energia tudatos és hatékony irányításán keresztül.
A prána tehát gyógyítás céljából másoknak átadható, szabad áramlásának biztosításával pedig elérhető, hogy az éltető erő a beteg testének összes sejtjéhez újra eljusson, és ezzel szervezetének öngyógyító folyamatai felgyorsulhassanak.
A pránanadi holisztikus módszer, így az egész szervezet energiaharmonizációja elérhető vele.
A prána tudatos átadása nemcsak gyógyításra, hanem megelőzésre, az egészség fenntartására is alkalmas- és javasolt.
A Prána gyógyító hatása:
a pránanadi minden életfolyamatunkat pozitívan befolyásolja.
Fizikai szinten elősegíti a beteg gyógyulását, gyorsítja a regenerációt, javítja az anyagcserét és enyhíti a fájdalmat.
A lélek szintjén segít a félelem, a harag, a depresszió, a kétely, az aggodalom, a kimerültség és egyéb problémák leküzdésében. Hatására könnyebben vesszük a fizikai nehézségeket és a lelki megterhelést, erősebbé és kreatívabbá válunk. Segít továbbá az önismeretben, személyiségünk fejlődésében és a másokhoz való viszonyulásunk javulásában.
CHI
A kínaiak már a Krisztus előtti 3. évezredben említést tesznek egy kozmikus, vitális energia létezéséről, melyet ők CHI-nek (ejtsd: csí-nek) neveztek.
Az Egyetemes Életerő energiája a Chi.
Ez minden energia ősforrása és a létezés különböző területein, különböző frekvenciában- és frekvenciákon jelenik meg.
A CHI, az Életenergia, az Életerő, a kozmikus lélegzet, amely áramlásaival körülvesz bennünket.
Az élet megnyilvánulásának tudati síkja a magunkhoz vett és elraktározott Egyetemes Életenergia frekvenciájától függ.
Minden anyag, minden test, élő és élettelen egyaránt ebből az energiából épül fel, és ez hatja át.
A CHI által létezünk, és a CHI bennünk lakozik- és áramlik. A CHI (Életenergia) éltet minden életet, minden élőlényt, égen, vízben és földön egyaránt.
A CHI - vagy más nevén: Életerő, Életenergia - a világegyetem lehelete, amely éltet minden élőt, és amely -egyben- lassú, lágy hullámzással terjed szét.
A CHI-n alapul a FENG SHUI, a Tai-Chi, Thai-Chi-Chuan és a Chi-Kung / Qi-Qong (az egészség és testgyakorlás ősi kínai formája) művelése, illetve művészete is.
Úgy tartották, hogy a kozmikus CHI a napsugarak és az égitestekből érkező kozmikus sugarak kölcsönhatásának eredménye. Megtalálható a föld légkörében és több méter mélyen a talajban is. Természetes frekvenciákon rezeg – ami az élőlényekhez vonzza.
Az ember CHI-je (az Életereje és Életenergiája), velünk van a születéstől a halálig.
A Életenergia áramlása a testben nagyban meghatározza viselkedésünket, más emberekhez való viszonyunkat, valamint egészségünket és jólétünket is.
Ha megteremtjük a harmóniánkat a környezetünkben, az emberi kapcsolatainkban és a belső világunkban, akkor az Életerő -a CHI- elkezd körülöttünk áramlani, és bennünket is megújít és felfrissít.
(Megj.
Ez fordítva is igaz: ha a CHI szabadon és gátak nélkül tud bennünk keringeni és áramlani, valamint a -közvetlen- környezetünkben is jelen van, akkor harmónia és egyensúly lesz az életünkben és az emberi kapcsolatainkban.)
A kínaiak szerint az egész világot ez az egy Univerzális -Egyetemes- Életenergia-mező hatja át. A pozitívat CHI (csí-nek), a negatívat sha (sá-nak) nevezték.
Azt, amit mi "Életerőnek" és "Életenergiának" nevezünk, egyértelmüen pozitív energia.
Az a CHI, ami most, ebben a pillanatban is körülleng, körülölel minket, átjárja otthonunkat és munkahelyünket, alapvetően meghatározhatja egészségünket, szakmai sikereinket, magánéletünket és anyagi helyzetünket.
Ha pozitív, energiadús helyen élünk és -megfelelő- egyensúlyt teremtünk környezetünkben, még több energiát nyerünk, és ez hozzásegít, hogy megvalósítsuk álmainkat, és elérjük mindazt, amit célul tűztünk ki magunk elé.
A CHI / "csí" akkor képes megteremteni az ember jó közérzetét, ha (mindig és bőséggel!) jelen van -körülöttünk- és életterünkben (a lakásban, a házban, ahol lakunk, illetve a munkahelyünkön, -az irodában- ahol dolgozunk) nyugodtan áramolhat.
Oly módon teremthetjük meg a CHI egyensúlyát az ősi -hagyományos- technikák alkalmazásával, ami egészséget, boldogságot és bőséget hozhat a ház összes lakói számára és sikereket az iroda összes dolgozói részére.
A CHI azonban negatív energiává is válhat (a Feng Shui szerint), ha megreked egy sötét sarokban, vagy az épületek, falak, bútorok akadályozzák a szabad áramlását.
(Megj.: Wilhelm Reich "DOR"-nak nevezte ezeket a negativ, statikus energiákat, energia-felhőket).
A CHI szintén ártóvá válik/válhat, ha egy egyenes mentén - pld: út - túl gyorsan folyik végig.
Azokon a helyeken-, és azokban a helységekben ahol kedvezőek a CHI energia áramlások, az emberek jól érzik magukat.
Az ősi gyógymódok egyik megfoghatatlan elve -többek között- a Chi-nek, az Életerőnek a megértésében is rejlik.
A távol-keleti orvoslás irányzatai megegyeznek abban, hogy az ember csak akkor lehet egészséges, ha - a megfelelő táplálkozásnak és életvitelnek köszönhetően is- elegendő CHI-je van és elegendő CHI áramlik a testében.
A Chi egy különleges, jelentős erőként létezik a testben.
Kétpólusú erőt tartalmaz: Yint (Jin-t) és Yangot (Jang-ot).
Amikor a Yin és a Yang egyensúlyban van, az élő szervezet egészséges, ha kiegyensúlyozatlan, betegség állhat be.
A hagyományos kínai gyógyászat úgy tartja, hogy az energia meridiánoknak nevezett pályákon halad és ezeken át áramlik folyamatosan, huszonnégy órás ciklusokban.
A tizenkét meridián mindenike Jin vagy Jang.
Mindegyik egy szervhez vagy funkcióhoz társul.
A függőleges áramlat tisztitó hatással van a belső energiarendszerre.
Az akupunktúra ősi művészete a Yin és a Yang kiegyensúlyozására összpontosit.
"Aki tudja, hogyan áramoltassa a CHI-t, megőrzi egészségét, és távol tartja magától a bajt, betegséget." (!!!)
A kínai kozmológiában, (amelyből a japán is származik), minden dolgok eredete a TAO, a Világegyetem törvénye.
A Tao-ból ered az Egy, vagyis a Lét.
Két erő polarizálódik, ebből lesz a JIN (Yin) és a JANG (Yang) amelyek egymás ellentétei, de ugyanakkor kiegészitői is egymásnak.
A Jin és a Jang játéka, ár-apálya hozza létre a CHI energiát, így lesz a kettőből három.
A Yin és Yang, a CHI áramlásának pozitív és negatív fázisa, nem egymás ellentétei, hanem egymás kiegészítői (Yin: női princípium, hideg, sötét, kerek, passzív, édes, föld, alacsony, apró, díszes, szűk, tigris, íves, vízszintes, természetes, stb., ...; Yang: férfi principium, meleg, világos, szögletes, aktív, menny, sós, stressz, kemény, sarkos, magas, egyszerű, széles, sárkány, egyenes, függőleges, geometrikus, stb., ...).
A Yin nem létezhet Yang nélkül és a yang nem létezhet yin nélkül.
Az egyik növekszik a másik csökken, és ha beáll az egyensúly, létrejön a harmónia, a Tao.
Az ősi filozófia szerint a Chi, az energia öt különböző formájában jut érvényre, ez az öt ELEM: Tűz, Főld, Fém, Víz, Fa.
"A CHI olyan, mint az áramló szél, pozitív, amikor szabadon áramlik, fénybe vonva mindent, amit megérint" (Li Pak Tin).
„A CHI a széllel utazva szétszóródik, a vizek partján megáll” - írja Guo Pu.
A Chi, "az anyagtalan lehelet", melyről LAO-CE is írt.
Amíg csak élünk, lágy mozgással a testünkben és körülöttünk kering ez a mikroanyagszerü energia. Mindenki érzi/megérzi -ha nem is 100%-ban tudatosan- ezt az energiát, és valamilyen mértékben mindenki képes megítélni a minőségét. Ezért is fontos figyelnünk az életterünket betöltő energiákra.
[Ön most tudatosan is érezheti- és érzékelheti a CHI-t -az Életerőt / Életenergiát- amennyiben elvégzi -ingyenes Életenergia-átsugárzó TESZT-ünket!]
KI
A japánok KI-nek nevezték ezt az egyetemes energiát.
A KI -tehát- a japán neve ennek a rejtett, mindent átható erőnek. A japán eredetű szó jelentése: egyetemes-, tehát Isteni Életenergia.
A Ki áramoltatásából és "kezeléséből" alakúlt- és fejlődött ki a REI-KI.
A Reiki jelentése: Univerzális Életenergia. Maga a szó két részre bontható a REI, mely egyetemest jelent, és a KI, mely Életenergiát, Életerőt jelent...
MANA
A polinéziaiak MANA-nak hívták a titokzatos Életerőt, amiből a Kahuna gyakorlása is ered.
A Kabbala, a zsidó misztikus filozófia Krisztus elött 500 körül ugyanezeket az energiákat mint asztrális fényt említi ("glória").
Sok vallási megnyilvánulás tartalmaz Életerőt-generáló elemeket, melyekkel lépten-nyomon találkozunk a gyógyításban, vagy ha a környezeti kihívásoknak kell megfelelni, esetleg emberi próbálkozások sikerét vannak hívatva.
Az öt világvallásban az Életenergiát a Hinduk Kundalíni energiának, a Buddhisták Chi-nek, mi -Keresztények- Isteni erőnek, a Mohamedánok Allah áldásának, a Shintó vallásban Shinti ereje-ként hívják.
A misztikusok Ether-t emlegetnek, az alkimisták Effluviát.
(Név-ismertető oldalunkon több mint 100 elnevezését gyűjtöttük össze az Életenergiának és az Életerőnek).
Az Életenergiáról a mi keresztény Bibliánk azt állítja, hogy "omniprezens" és "omnipotens". Ez azt jelenti, hogy mindenhol jelenlévő és minden -csodára- képes.
Tudományos megközelítés
Nyugati Tradició
HIKE
Az egyiptomiak HIKE-nek nevezték, de átvették a görögök által használt PNEUMA szót is.
A "Hike", ill. Pneuma" egy láthatatlan és súlytalan energetikai szubsztancia, ami az egyiptomiak szerint áthatja a világmindenséget, a levegővel bejut az ember tüdejébe, utána a szívébe és onnan az ereken keresztül szétterjed az egész testben, feltöltve azt élettel.
Ezeket az ereket vagy csatornákat az egyiptomi orvosok "metu"-nak nevezték.
Ezeken keresztül a szív összehúzódásának az eredményenként a "Hike" és a "Pneuma" segítségével árad szét a meleg, a légzés, a vér, a nyálka, és szabályozza a tápanyagok, az ondó, a vizelet és az ürülék cirkulációját.
Az egyiptomi gyógyítók összesen 32 "metu" csatornát ismertek.
PNEUMA
A görögök -és a gallok- "PNEUMA"-nak hívták (pneuma -görög-: lehellet, szellő => lélek, szellem).
A görögök -tehát- ennek az energiának a leírására a PNEUMA szót használták.
Ezt a Vitális Energiát, amit mint fénytestet lehetett észlelni, a Pytagoreusok emlitik először Kr.e. 5oo körül (lásd még az előbbi -görögökről- írt mondatokat).
Úgy tartották, hogy ennek fénye változatos hatásokat tud előidézni az emberi szervezetben, beleértve a betegségek gyógyítását is.
Anaximenész a kozmikus levegőt a lélegzethez (pneuma) hasonlítja.
Szerintük a világ felépítő ős- és alapeleme a tűz, valamint magukévá tették ennek Logosz-fogalmát is, amit az energiával azonosítottak, meg a törvénnyel, az okkal, és a természetben mindenütt található -Isteni- gondviseléssel.
A világ mélyén vagy lényegeként egy egységes, ésszerű és azt irányító Világelv (Logosz) uralkodik.
A görögök a világot egy aktív és egy passzív összetevőre osztották, és úgy tartották, hogy az aktív összetevő a Logoszból származik.
Az aktív principium: Isten, a passzív principium: az anyag.
Az aktív principium az ok, ez formálja az anygot.
Továbbá elfogadták, valószínuleg Arisztotelész hatására, a filozófiából eredő négy őselem-tant is, de az őselemek közül a tüzet tartották a legfőbbnek és a Logoshoz a leghasonlóbbnak (vagy vele azonosnak).
A Logost úgy fogták fel, mint egy ésszerűen működő isteni vagy természetfölötti hatalmat, erőt, ami rendezi és irányítja az univerzumot, ami mindent áthat és megvilágosít; azonosították ezt Istennel, a természettel , és a végzettel is.
Voltak, akik Logost a tűzzel (tűz principiummal) tartották azonosnak. Ez a tűz lehet aktív tűz (levegő+tűz=pneuma <lélegzet>), vagy passzív tűz (föld és víz).
A Pneuma, tűz és levegő (principium), amely áthatja az anyagot.
De mivel a pneuma is és az anyag is materiális jellegű, nem lehetnek egyszerre ugyanazon a helyen, hanem keveréket alkotnak.
Ez a keveredés kétféle lehet (Arisztotelész szerint):
1. Melléhelyezés: ez akkor jön létre amikor a dolgok bár keverednek mégis megőrzik sajátosságukat (ilyen pl. a búza és árpaszemek keveredése)
2. Elegyedés: A keverék részei homogén elegyet alkotnak (ilyen pl. a bronz, ami a réz és az ón keveréke)
Megkülönböztetnek még egy harmadik keveredés fajtát is, ez a teljes összeolvadás, ilyen pl. a bór és víz keveréke.
A keveredés tannal a sztóikusok azt akarták bizonyítani, hogy egy test képes egy másik testet áthatni. (A távolból kifejtett hatást azonban tagadták).
A -görög- sztoikusok szerint a világ periodikusan működik és szerintük az életműködéseket egy finom, légnemű anyag, a Pneuma irányítja.
3 alakja van: a májban van a pneuma-phüszikon (spiritus naturalis), ami a nemzőerőben nyilvánul meg, s az anyagcsere szabályozója; a szívben van a pneuma-zótikon (spiritus vitalis), ami az életerőben nyilvánul meg, s a vér szétáramlását és a hőtermelést szabályozza; az agyban van a pneuma-pszüchiké (spiritus animalis), ami a mozgást és érzékelést irányítja.
Az ember a pneuma, a psziché és a szarkosz egysége, mozgása pedíg életének jele.
Az Életenergiára és az Életerőre vonatkozó
-tudományos- kutatások
Az egész természetet átható Egyetemes Energia ideája, évszázadokon keresztül, sok spirituális szakembert és nyugati tudóst is foglalkoztatott.
Az általuk adott név általában az energia egyik aspektusának, illetve spektrumának a vizsgálatából ered:
Nap-Éter (Korschelt), Ód- Ódai -Ódikus- Érő (Baron von Reichenbach), Animális -állati- Magnetizmus vagy Mágneses Fluidum (Mesmer), Orgon(e) (Reich), Aura (Kilner), Bioenergia (gyógyítok), bioplazma (orosz kutatók), Pszichikai (pszihikus) Érő (mágusok), Univerzális Életerő, Egyetemes Életenergia, Egyetemes Alkotó Energia, Kozmikus Erő, Fényenergia, Fehér Fény, Mentál Erő, Asztrál Fény, stb., stb.
Boirac és Liebeault francia tudósok a XII. század elején úgy látták, hogy az embernek van olyan energiája, melynek segitségével egymástól távol lévő személyek is kölcsönhatásba tudnak lépni egymással.
Leirták, hogy mindenki a puszta jelenlétével képes egészséges, vagy egészségtelen hatást gyakorolni egy másik személyre/emberre.
Paracelsus (1493-1541), a középkorban ezt az energiát "Illiaszter"-nek (vagy Muniának) nevezte, és azt állította róla, hogy Életerőből és Életanyagból áll.
A matemetikus Helmont az 18oo-as évek közepén egy, az egész természetet átható univerzális fluidumot képzelt el, mely nem testté sűrűsödött anyag, hanem tiszta életszellem, amely minden testen áthatol.
Az ugyancsak matematikus Leibnitz azt írta, hogy a világegyetem esszenciális elemei saját mozgásuk forrását is tartalmazó erőközpontok.
Baron Karl von Reichenbach (1788 - 1869) az 1800-as évek közepén 30 évet töltött a ,,mező"-vel való kisérletezéssel.
Ezt a mezőt ő "OD"-nak, "ódai mezőnek" nevezte.
Úgy találta, hogy sok olyan sajátosságot mutat azzal, amit James Clark Maxwell irt le a XIX.század elején.
Azt is tapasztalta,hogy sok tulajdonság kizárólag az ódai erő sajátja.
Megállapitotta, hogy a mágnes pólusai nem csupán mágneses polaritást mutatnak, de egy, az "ódai mezővel" kapcsolatos különleges polaritást is.
Más tárgyak, pl. kristályok is mutatják ezt a különleges polaritást anélkül, hogy maguk magnetikusak lennének.
Az ódai erő pólusai az érzékeny megfigyelő számára olyan szubjektiv sajátosságokat mutatnak, mint a "forró, vörös, kellemetlen" vagy a "kék, hideg/hűvös, kellemes".
Továbbá megállapította, hogy az ellentétes pólusok nem vonzzák egymást, mint az elektromágnesesség esetében.
Úgy találta, hogy az ódai mezők esetében a kellemes pólusok vonzanak, a tetszés vonzza a tetszést.
Ez egy nagyon fontos aurajelenség is, amint azt tudjuk.
Von Reichenbach báró vizsgálata tárgyává tette a Nap elektromágneses sugárzása és az ódai mező koncentrációja erősségének kölcsonhatását és a közöttük lévő kapcsolatot is.
Mérései azt mutatták, hogy az energiakibocsátás maximuma a spektrum vörös és kék-violaszin tartományában van, valamint, azt állította, hogy az ellenkező előjelű töltések különböző mértékű hideg/hűvös, és meleg érzetet keltettek, melyeket többszörös vakkisérletek sorozatával a periódusos táblázat negativ, illetve pozitiv elemeivel tudta kapcsolatba hozni.
Valamennyi elektromágnesesen pozitiv elem a vizsgált személyekben a meleg érzetét keltette, és kellemetlen érzést okozott, míg az elektromágnesesen negativ elemek a hűvös, kellemes oldalra estek, (kellemesnek bizonyultak), az elemek periódikus táblázatban elfoglalt helyének megfelelő intenzitással.
Ezek a hűvöstől a melegig változó érzékletek megfeleltek a spektrum vöröstől indigóig terjedő szinének.
Von Reichenbach úgy találta, hogy az ódai mező vezetékeken átáramlik, de a vezetési sebesség nagyon lassú.
Az általa vizsgált esetekben 4 m/s volt, és e sebesség inkább függött az anyag sűrűségétől, mint elektromos vezetőképességétől.
Továbbá, a testek ezzel az energiával éppúgy feltölthetőek voltak, mint elektromos árammal.
Más kisérletek azt demonstrálták, hogy e mező egy része egy optikai lencsével fókuszálható, akár a fény (!).
A mező más része a lencse körül áramlott, hasonlóan ahhoz, ahogy a gyertya lángja körülfogja az útjába helyezett tárgyat.
Az ódai mezőnek ez a maradék része a gyertyalánghoz hasonlóan reagál ha a légáramba teszik, ami azt sugallja, hogy összetétele gáznemű anyaghoz hasonló.
Ezek a kisérletek az életenergia-mező olyan sajátosságainak létezését mutatják, amelyekből arra következtethetünk, hogy ez az energia mind részecske, mind hullámtermészetű (!!).
Időben -és (esetleg) térben- közelebb hozzánk, az egyetemes energiajelenségek más tulajdonságait Mesmer vizsgálta.
Franz Anton Mesmer, (1734- 1815) a stuttgardi fizikus, Bécsben volt orvostanhallgató, ugyanabban a városban, ahol kb. egy évszázaddal később Wilhelm Reich, Freud tanítványa és munkatársa végzett átfogó kisérleteket az Életenergiával és az Életerővel.
Mesmer végül Párizsban köt ki, itt folytatva a tanulmányait, itt kísérletezik az Életerővel és folytat különböző kísérleteket ezzel az erővel/energiával, melyet ő "mágneses fluidum"-nak hívott, illetve "állati -animális- magnetizmusként" határozott meg.
Megj:
Az "animális magnetizmus" nem a legmegfelelőbb fordítása Mesmer, az Életerőnek adott megnevezésének, mert több okból is félreértelmezhető:
- Mesmer azért adta és választotta a "magnétism animal" nevet, mert eltérően akarta kezelni az általa felfedezett magnetikus erőt, és tisztán elkülöníteni akarta azoktol az erőktől és energiáktól amelyek abban az időben mint ásványi-, kozmikus-, és planetáris magnetizmusra hivatkoztak.
- Mesmer úgy gondolta és úgy tapasztalta, hogy ez a különleges erő/energia csak élőlények (főleg emberek és állatok) testében létezik.
- Mesmer az "animal" szót, a szó gyökeréért/értelméért választotta (a latin animus=légzés), hogy különösen kihangsúlyozza ennek az erőnek/energiának a kvalitását- és minőségét, miszerint az összes légző élőlény tulajdonsága is (állat- és emberé egyaránt).
Megfigyeléseiről az 1779-ben megjelenő "Disszertációjában" számolt be.
Franz Anton Mesmer:
Disszertáció az Animális Magnetizmus felfedezéséről
(1779)
Az animális magnetizmus egy univerzális, mindent átható fluidum, mely a természetben egy egységes teret képez, és közvetít minden áramlást legyen az akár a csillagok és a Föld közötti, akár élőlények közötti áramlás.
Ez a legszubtilisebb/finomabb fluidum az egész természetben, mely képes áramlását fokozni vagy csökkenteni és mindenféle mozgás megjelenik benne, illetve szétterjed általa.
Az emberi testnek pólusai vannak és más egyéb tulajdonságaiban is hasonlít a mágneshez.
Az animális magnetizmus mozgása és értéke (információ-tartalma) révén képes kapcsolatba lépni az egyik test a másikkal, legyen az akár élő akár élettelen.
Segítségével óriási távolságokból lehet hatni bármire úgy, hogy közben nincs szükség semmilyen más közvetítőre. Tükrökkel vissza lehet verni és fel lehet erősíteni, hang segítségével kommunikálhatunk vele és felerősíthetjük, tárolhatjuk, összesűríthetjük és szállíthatjuk.
Az "animális magnetizmus fluiduma" nagy valószínuséggel megegyezik Baron Charles von Reichenbach "Od"-jával, Wilhelm Reich "Orgone"-jával, Paracelsus "Illiaszter"-ével" és "Muniá"-jával, Eeman "X-erő"-jével, Harold Saxton Burr "L-mező"-jével, Alice Bailey "Kozmikus Tűz"-ével, a teozófusok "Fohat"-jával, az alkimisták "Prima Matériá"-jával, az orosz parapsychológusok "bioplazmá"-jával, stb.
(Név-ismertető oldalunkon több mint 100 elnevezését gyűjtöttük össze az Életenergiának és az Életerőnek).
Így, a Mesmer által leírt szabályok univerzálisak és minden ezotérikus gondolatmenetben felhasználhatók, mint munkahipotézis.
Ugyancsak ő az, aki megalapította a későbbiek során hipnózissá váló mesmerizmust.
Pár szó a hipnózisról:
A -gyógyító- hipnózis iskolateremtőjének Franz Anton Mesmert tekintjük.
A Francia Akadémia ugyan tudománytalannak ítélte tanait ("animális magnetizmus", idegi fluidumok létezése), de ez nem állíthatta meg a fejlődés útját.
Követője és egyben bírálója Puységur márki, aki már a mesterséges szomnambulizmus (alvajárás) híve.
A fájdalomcsökkentő hatás felismerése Faria abbé nevéhez fűződik, majd J. Braid (1795–1860) megalkotja a hipnózis kifejezést.
Franciaországban a 19. század második felében fénykorát éli a hipnózis. J. M. Charcot (1825– 1893) neurológusként a központi idegrendszer kóros működését tanulmányozta, és hipnózist alkalmazva a hisztéria gyógyításában ért el eredményeket.
1889-ben Charcot megszervezi az elso hipnózis világkongresszust.
Freud munkássága elején szintén érdeklődést mutat e módszer iránt.
A hipnózis – a legszélesebb körben elfogadott nézet szerint – egyfajta módosult tudatállapot.
Csaknem mindenki hipnotizálható, ám az élmények attól függően különböznek, hogy milyen a hipnózis mélysége, vagy a hipnotizált ezt az állapotot mozgásosan, illetve képzelete révén éli-e át?
Ha valakit hipnózisban elveivel ellentétes tettekre akarnának kényszeríteni, akkor a "mesterséges állapotból" legtöbbször kilép.
Kétségtelen, a módszerrel ártani lehet – ha azt hozzá nem értő alkalmazza.
A laikusok alkalmazta- és a színpadi hipnózis, súlyos ártalmakat okozhat, hiszen tartós lelki sérülést előidézve megalázhatják a bemutatásra vállalkozókat.
Csakhogy a megfelelően képzett szakember – a hipnotizőrségre felkészített orvosok, pszichológusok, szakemberek– kezében a módszer nemcsak abszolút veszélytelen, hanem gyógyításra is alkalmas lehet.
Míg a hagyományos felfogás a hipnózist – a görög "hypnos", vagyis alvás szóból származik – alvásszerű állapotnak tekintette, addig ma már tudják, az alvásszerűség a módszernek nem szükséges velejárója.
Élettani háttere az éber állapothoz áll közelebb; s aktiváló eljárással is létrehozható.
Többek között az aktív-éber indukciós eljárás bizonyítja: a szobakerékpár hajtása közben adott aktiváló szuggesztiók – a sámánisztikus szertartások és a rock-koncertek eksztatikus állapotához hasonlóan – hatására is hipnózisba kerülhet az ember.
Ez az állapot számos gyakorlati hasznosítást kínál: nőhet a különféle fizikai teljesítmény, depressziós, illetve evés-zavaros betegek stb. kezelhetők vele.
Több, mint 4 ezer éve gyógyítanak ezzel az eljárással. Kezdetben – meg még nagyon sokáig – elsősorban a hipnotizőr fölényét hangsúlyozó, utasításokon és parancsokon alapuló technikát alkalmazták, ám az utóbbi évtizedekben a megengedő, sőt az indirekt módszereket is felhasználják.
Az eljárások mindinkább a hipnotizált személyiségéhez, speciális igényeihez és egyéni problémáihoz alkalmazkodnak.
Kölcsey Ferenc például a múlt század elején már írt a "magnetizmusról", a hipnózis elődjéről.
A később "hipnotizmusnak", majd hipnózisnak nevezett eljárást a XIX. század elejétől – terápiás céllal – széles körben alkalmazták hazánkban.
A XX. század elején a hipnózis egyik legjelentősebb megalkotója, Ferenczi Sándor szintén magyar volt. A század közepén tevékenykedő Völgyesi Ferenc nevét a gyógyításban alkalmazott, illetve állatokon végrehajtott hipnózisai tették a honi, valamint a nemzetközi szakirodalomban ismertté.
Az '50-es évektől a hipnózist "misztikusnak" bélyegezték, s mint ilyet – a pszichoterápia más módszereihez hasonlóan politikai okokból üldözték.
Húsz esztendővel később – a tudományos kutatás keretei között, majd a terápiás gyakorlatban is – lehetett csak ismét a módszerrel foglalkozni.
Orvosoknak, pszichológusoknak az első szemináriumokat, tanfolyamokat szintén ekkor kezdték szervezni.
Magyarországon a hipnózist ma már széles körben elismerik: terápiás eljárás és tudományos vizsgálódások fontos tárgyának tekintik.
Visszatérve Mesmerhez, közőlte, hogy az élő és élettelen testek feltölthetők ezzel a fluidummal, és hogy az anyagi testek képesek távolról hatást gyakorolni egymásra (!).
Ez valamilyen, az elektromágneses mezőhöz hasonló mező létezésének lehetőségét suggalta.
Mesmer egyben az Életerő-akkumulátor feltalálója is, mellyel az akkortájt csodálatos és megmagyarázhatatlan gyógyításokat is végezte.
» További információk Mesmerről, a hipnózisról és a mágneses fluidumról...
1897-ben Korschelt, aki Lvovban (Lemberg) -Wilhelm Reich- szülővárosában élt, megépíti a "Nap-Étert sugárzó készülékét", melyet -ő is- főképp gyógyításra használt.
A gépezet egyben Életerő-akkumulátornak is tekinthető.
Korschelt készülékét, annak tervei alapján, többen is megépítették és tesztelték (beleértve Karl Hans Welz-et is, napjaink egyik legnagyobb feltalálóját), és az igen jól működöt.
Nagyjából a késöbbi, Reich-féle "Orgone-ágyúhoz / Orgone pisztolyhoz (-orgone shooter-)" hasonlóan használták.
XX. századi tudományos megfigyelések
A XX. század elejéig a kisérleteket főleg úgy tervezték- és végezték, hogy az embereket és más testeket körülvévő energia-mező különböző sajátoságait meg tudják figyelni.
A XX.-ik század elején dr. Kilner ezreken vizsgálta az emberekből kisugárzó energiát, az "aurát".
1911-ben dr. William Kilner (orvos) közölte az Emberi Energiamezővel és egyben az Életerővel kapcsolatban folytatott tanulmányait.
Ebben az emberi energiamezőt színes fényszűrőkön és ernyőkön át vizsgálta.
a) egy kb. 0,75 cm vastag réteget, közvetlen bőrközelben, amit
b) egy páraszerűbb, 2,5 cm széles, a testre merőlegesen áramló réteg vesz körül;
c) valamivel távolabb egy külső fényesség, definiálatlan körvonalakkal, kb. 15 cm szélességben.
Kilner úgy találta, hogy -ahogy ő nevezte el- az "aura" külleme életkortól, nemtől, mentális képességektől és egészségi állapottól függően személyről személyre változik.
Bizonyos betegségek mint foltok vagy szabálytalanságok mutatkoznak az aurában, ami Kilnert elvezette egy diagnosztikus rendszer kifejlesztéséhez.
Ez a diagnosztikus rendszer az aura színe, tömege és általános megjelenése alapján határozta meg az egészségi állapotokat.
Dr. Wilhelm Reich pszichiáter, Freud tanítványa, munkatársa, majd kollégája, a XX. század elején kezdett érdeklődni az egyetemes energia iránt, amit ő „Orgone"-nak (ejtsd: orgon) nevezett.
Az emberi testben áramló Orgone áramlási zavarai és a pszichés, valamint testi betegségek közötti lehetséges kapcsolatokat kutatta.
Reich kifejlesztett egy olyan pszichoterápiás modellt, amelyben a Freud féle tudattalant feltáró technikákat egyesíti a test Orgone-energiáinak természetes áramlását feloldó fizikai technikákkal.
E blokkok feloldásával Reich képes volt arra, hogy megtisztitsa a negativ mentális és testi állapotokat.
Reich 1930-tól az 1950-es évekig kora legfejlettebb elektronikájának és orvosi műszereinek felhasználásával kisérletezett ezekkel a technikákkal.
Azt figyelte meg, hogy ez az energia pulzál az égben és minden organikus és élettelen test körül.
Speciális, nagy felbontóképességű mikroszkóp használatával megfigyelte a mikroorganizmusokból kisugárzó Orgone-energia pulzálását.
Wilhelm Reich bizonyította be elsőnek, hogy az Életerővel telített közegekben az elektroszkop mutatója jobban kileng.
Szerinte az Orgone általánosan jelenlévő elsődleges -primordiális- kozmikus energia, mely egyértemüen kimutatható és bizonyítható vizuális, termikus vagy elektroszkopikus műszerekkel, ill. a Geiger-Mueller féle készülékkel.
Reich és az Orgone-Energia:
Wilhelm Reich, a 20. század egyik kimagasló tudósaként az Orgone / Orgon energiát az 1930-as évek végén "fedezte fel".
Nagyszámú kísérlet vezette el őt a bomló növényi és állati sejtek mikroszkópos vizsgálatához. Megfigyelte, hogy a bomló fű és moha sejtek vízben lebegve fokozatosan tönkre mennek és apró energia hólyagocskák képződnek (melyek csak 2000x-es vagy nagyobb nagyítás mellett láthatóak), ezeket BION-oknak nevezte el. Ezek a bionok intenzív kék fényt bocsátottak ki, és végül egy bion-kupaccá álltak össze, amely szinte hihetetlen módon, de később átalakították önmagukat egy élő protozomává (véglénnyé), mint amilyen pl.: egy amőba, vagy egy papucsállatka!!!
(Többen úgy gondolják, hogy egyedül ezért a felfedezéséért Nobel-díjjal kellett volna jutalmazni Reich-et, de ehelyett a kormányzat hamis vádakkal állami fegyházba vetette, ahol 1957-ben szívinfarktusban hunyt el, miután a kiszabott 2 éves ítéletből egy évet már letöltött.)
Kitartó megfigyelés révén Reich rájött arra, hogy a kék derengést az Orgone energia okozza, melyet a bionok biogenetikus aktivitása idéz elő.
Felfedezte, hogy az Orgone energia nem csupán az összes élő anyagot itatja át, hanem azt megtalálta az élettelen anyagoknál is (pl. homok, szén, és föld) és mindenütt jelen van a légkörben is.
A Nap a legfőbb „beszállítója” az Orgone / Orgon energiának.
Reich Orgone energiával kapcsolatos felfedezéseit több könyvben is publikálta. Reich egy sor különféle műszert készitett az Orgone-mező tanulmányozására.
Ezek egyike egy „akkumulátor" (OrAc - Orgone Acumulator) volt, amely képes volt koncentrálni az Orgone-energiát, amit később Reich emberek és tárgyak Orgone-energiával való feltöltésére használt, ill. páciensei kezelésére és gyógyítására is.
Laboratóriumában megfigyelte, hogy egy vákuumtöltő cső lényegesen alacsonyabb potenciálon vezeti az elektromos áramot, ha előbb Orgone-energiával töltötték hosszú ideig.
Továbbá megállapitotta, hogy a radioaktiv izotóp nukleáris vesztesége nő, ha Orgone-akkumulátorba helyezik.
Egyesek szerint az Orgon-technológia: a kozmikus energia rendszer korlátozott koncentrálására alkalmas jellemzően adott sávra hangolt, programozható technikai kialakítás, viszont, szerintünk ez a technológia messze túlmutat ezen.
A Wilhelm Reich tervezte készülék -az Orgone akkumulátor- (több)réteges felépítésű volt.
(Reich feltételezhetően -jól- ismerte Mesmer munkásságát).
Ez az -orgone- akkumulátor haladást jelentett a Mesmer és Korschelt készülékeihez képest, ugyanis a váltakozó, réteges felépítésüknek köszönhetően növelték Életerő-akkumuláló képességét.
Reich pácienseit az Orgone akkumulátor belsejébe ültette, így kezelte és gyógyította őket, míg Mesmer az Életenergiát elvezette, ill. pácienseihez továbbította.
DOR = Deadly ORgone
Halálos orgon / Halálos orgon-sugárzás
Wilhelm Reich azokat a statikus, negatív töltésű, energetikai szempontból ártalmas és negatív információt hordózó orgonmezőket nevezte DOR-nak (Deadly ORgone, azaz Halálos orgon, vagy Deadly Orgon Radiation, azaz halálos orgonsugárzás), melyek a különböző frekvenciájú elektromágneses mezők körül jelenhetnek meg (általában magas frekvenciájú em mezők körül).
A továbbiakban a halálos orgont (Deadly ORgone) DOR-nak rövidítjük.
Reich később arra is rájött, hogy a nukleáris sugárzás mellett az orgont egyéb "szennyeződések" is DOR-rá alakíthatják, például röntgengépek -sugárzásai-, tévék képcsövei, fluoreszkáló fények, légszennyezés, sőt akár az az érzelmi izompáncél is, mely a neurotikus emberekre jellemző.
Reich -helyes- feltételezése szerint, ha az akkumulátor hosszabb időn keresztül erős DOR-hatású környezetnek van kitéve, az önmagában "jó hatású" orgon-akkumulátor visszafordíthatatlanul rossz DOR-szerkezetté válhat.
Ettől -a pillanattól- kezdve az orgone-akkumulátor már nem a "jó" orgon-energiát gyűjti magába, hanem DOR-t halmoz fel, ennek következtében a benne tartózkodás (és az általa való tőltödés/tőltés) nagyon veszélyessé válik, a gépet pedig ki kell dobni és meg kell semmisíteni.
A nagysűrűségü DOR / "Deadly ORgone" olyan lehet egyesek számára, mint egy pánikroham. Ha túl sok, és túl sok ideig tart, igen veszélyes lehet.
A DOR-nak különösen negatív hatásai voltak az emberi szervezetre és általában minden életformára nézve.
A DOR hatékony kezeléséhez Karl Hans Welz orgon-generatorának feltalálására volt szükség.
Személyes használatra, vagyis "rossz" környezetben, negatív légkörben, azaz a DOR-ral szennyezett légkör pozitív, jótékony energiával való feltöltésére, bármelyik Életenergia Készülék (Életerő Generátor) alkalmas és megfelelő eszköz.
» További információk Wilhelm Reich-ról, az Orgon-energiáról és a DOR-ról...
A századforduló táján, ill. a '20-as és '30-as években, egy San Franciscó-i orvos, dr. Albert Abrams, foglalkozni kezd és tanulmányoz több fajta, nem hagyományos gyógyítási módszert.
Ezeknek eredményeként megépíti az Oscilloclast nevű készülékét, amit a radionika készülékek prototipusaként is elfogadhatunk.
Helyesen feltételezi, hogy léteznie kell valamilyen közegnek, mely készülékét -láthatatlan szálakkal- összeköti páciensével (lásd még a radionika rövid történetét is).
Természetesen -ma már tudjuk-, hogy ez a mindent átható küzeg, az Életenergia-mező volt.
» További információk Dr. Albert Abramsról...
A XX. század közepén dr. Ruth Drown és dr. George de la Warr kifejlesztették a Radionikát, a távolról mérés, diagnosztizálás és gyógyítás tudományát, amelyben az Életenergiát használták méréseikhez és a gyógyításokhoz.
(További -bővebb- információk a "Radionika" oldalainkon találhatók).
Leghatásosabb munkáik azok a fényképek, ahol pácienseik haját antennaként használták.
Ezek a fényképek az élő szövetben munkáló betegségformákat is kimutattak.
Dr. George DeLa Warr radionika készüléke
Egy másik orvos (mennyi orvos van ezen személyek között akik tanulmányozták ezet az energiát... ;-)), Dr. Zheng Rongliang Kínában a Lanzhou Egyetemen mérte az emberi testből kisugárzó energiát, a Chi-t.
Biológiai detektorként egy levéleret használt, amit fotokvantum műszerhez kapcsolt. Tanulmányainak eredményei azt mutatják, hogy a detektálórendszer a sugárzásra pulzálással válaszol.
Megemlíthetjük még Semyon (Szemjon) Kirlian orosz kutatót is aki -a róla elnevezett- magas frekvenciájú fényképezéssel mutatta ki az aurát, mellyel képes volt az éterikus testről nagyon érdekes felvételeket készíteni.
Magas rezgésszámú kis / alacsony feszültséget vezetett egy üveglemezen és egy fényérzékeny filmen alumíniumlapba.
Egy tárgyat, pl. kezet - erre a lapra helyezve elkészíthetővé vált a tárgy teljes fénykörének a felvétele.
A fotók olyan mintázatokat tükröznek, amilyen formában a vaspor rendeződik, ha mágneses térbe kerül. Csak annyi a különbség, hogy az előbbiek sugaras szerkezetben helyezkednek el, és nem kapcsolódnak a pólusokhoz.
Bizonyos esetekben az Életenergiát (Chi-t) mint mikrorészecskehullámot is detektálták.
A részecskék kb. 60 mikron átmérőjűek voltak, és 20-25 cm/sec sebességgel mozogtak.
Az A.S.Popov bioinformáció intézetének kutatócsoportja jelentette be azt a felfedezést, hogy az élő organizmusok energiarezgéseket bocsátanak ki, melyek frekvenciája 300-2000 nanométer között változik.
Ők biomezőnek vagy bioplazmának nevezték ezt az energiát.
Úgy találták, hogy a sikeres bioenergia átvitelre képes személyek biomezeje sokkal szélesebb és erősebb.
A fentebb felsorolt mérések az Életenenergiát részecskeméretünek is mutatják, folyadékszerú mozgásúnak, mint a levegőt, vagy vizáramot.
Ezek a részecskék nagyon aprók, bizonyos kutatók szerint szubatomikusak.
Tőltött állapotban az apró részecskék felhőként együtt mozognak, és a fizikusok általában plazmának hívják őket.
A plazma bizonyos fizikai tőrvényeket követ, ami a fizikusokat arra készteti, hogy az energia és az anyag köztes állapota megnyilvánulásának tartsák.
Az Életerőt laboratoriumokban mért sajátosságai között sok olyat találunk, melyek az anyag egy 5. halmazállapotát sejtetik.
A '90-es évek végre meghozták a várva várt áttörést, a régota vágyott felfedezést: az Életenergia Generátorok feltalálását!
(Figyelem: generátorról- és nem akkumulátorról beszélünk!)
Több mint 30 éves kutatói és fejlesztői munka után, Karl Hans Welz feltalálja és megépíti az első Életenergia Generátort, mely Életerőt fejleszt-, és generál, illetve Életerőt sugároz!
(És teszi ezt állandóan, szüntelenül és folyamatosan, megállás és szünet nélkül).
Ezzel párhuzamosan ugyancsak kidolgozza elméletét, a Hiper Tér elméletet (melyet a Hiper-Tér matematika segítségével dolgozott ki és bizonyított be) az Életerő tanulmányozásával és működésével kapcsolatosan.
Egy újabb, nagyon fontos felfedézés követte mindezt: az Energia-átvitel, átadás és átsugározásról alkotott új elmélet, a "Hiper-Tér" elve és elmélete, valamint a "strukturális kapcsolatok" teorémája.
Ez úton, egyúttal tapasztalhatóvá vált a mágusok által mindig is -jól-ismert igazság;
hogy az Életerő távolságtól függetlenül áttranszferálható, tovább-sugárzik és átadódik megfelelő strukturális kapcsolatok révén.
Ezt bizonyítja az a bámulatos Életenergia Teszt is, melyet -reméljük- (már) Ön is elvégzett.
Továbbá; még 1996 Decemberében sikerült géptől géphez, minden emberi "érzékelő" igénybevétele nélkül, csak Életenergiát alkalmazva jeleket, jelzéseket küldeni az Atlanti Óceánon túlra.
S amint ez várható volt, nem kellett használni semmiféle erősítőt vagy amplifikátort.
(A jelzések transzferének problémája -hála kreatívitásának és intenziv kisérleteinek- három évvel korábban már megoldódott).
Fordítás, átdolgozás és szerkesztés: © Dézsi Sándor, 1999. Minden jog fenntartva!
